Az elmúlt pár hét
nekem munkakereséssel telt, amiben a következő tapasztalatokat gyűjtöttem:
az
elmúlt 5-8 évben sok étteremlánc nyílt, ezek frissek, várják a minimálbérértmegvakulni vágyókat, vagy 2 év helyi tapasztalatot kérnek
-Akárhova
mentem pincérnek, a chef kiszólt, hogy a konyhára kéne tapasztalt haderő.
Szóval KP-nek bármikor lehet melót találni, csak elszántság kérdése.
-Az egyik
helyen kávét főzettek velem, lattét. Ebben kicsit el-skótoskodtam a tejet, amin
a tulaj jót röhögött. De mondta, hogy napi 1000 ilyet kéne megcsinálni. Azóta
se hívott, biztos volt, akinek elsőre is ment, nem az első napi 1000 kávé után.
Amúgy is utálok magamnak is kávét főzni.
- Kellemesen
bejártam London nevezetesebb helyeit, miközben munkát kerestem. Egy év után még
mindig nem láttam át a közlekedést, mivel mindig csak ugyanazokon a vonalakon
közlekedtem munkába. Most egy pár átszállás helyre tette ezeket bennem.
Zsu tovább takarít Hotelben. Neki az alábbi tapasztalatai voltak:
A román
főnöke a legnormálisabb a csapatban (se nem kedves, se nem ellenséges, csak
korrekt)
Minden
szinten más-más vendégsereg van: pénztárcát figyelembe véve is.
Nem
minden vendég az, aminek látszik. Néha, a jól szituáltak hagynak trágyadombot
maguk után, máskor meg a lepukkadt szállóvendég még a kádat is kitörli maga
után.
A zárható
szekrény kiérdemlése lett a mostani célja.
Nem olyan nehéz ez a meló, ha nem akarnak irreális elvárásokat támasztani.
Velem nincs sok baj, ha megkérdezi mit szeretnék,
hát csak rántott húst ennék…
Nem olyan nehéz ez a meló, ha nem akarnak irreális elvárásokat támasztani.
Szabadidő
hasznosítás
-
Most
van időm megcsinálni két online kurzusnak is a nagyobb részét. Az egyik egy
webdesign képzés, az alison honlapján. A másik meg az internet történetét öleli
fel az Enigma feltörésétől, napjainktól (talán a jövő trendjeiig), ez a
coursera online egyetemén megy. A professzorunk jó arc, a Mitchigani Egyetemen
tanít. (Mindkét oldalt ajánlom mindenkinek, mert ingyenesek, angol nyelvűek, és
naprakész tréningjeik vannak szinte minden témában.)
-
Elővettem
a Photoshopot megint, meg nézegetem az Adobe Illustratort is. Egyelőre csak
egyszerűbb dolgokat csinálok. Kellene egy Wacom tábla hozzá, hogy tudjak
rajzolni is. Na, de ez majd akkor, amikor fizetnek ezért a tudásért. (Még nem döntöttem el, hogy referencia
weblapokat gányoljak össze – megrendelők, munkaadók reményében, - vagy egy
blogot, pl. ilyet. Rengeteg ötletem van.)
-
Közben
megjött a CRB checkem is (a helyi erkölcsi bizonyítvány), ami után elvileg már
dolgozhatnék a Leytonstone Könyvtárban önkéntesként. Ez ugye azért lenne jó,
mert tréninget ígértek az adatbázis felhasználása terén. (Ami ugye
munkatapasztalatnak számít, cserébe heti 2-6 óra „munkáért”)
-
A biztonsági őrös papírom is megvan, a jelvény
kiváltását viszont hivatalosan is elnapoltam az új munkahelyem első két hetéig.
Lehet megszeretem az új helyet, vagy kevés órát adnak, és mellékállás kell,
vagy menekülni kell, mert olyan bolondok. Akárhogy is, én felkészültem.
Mindennapi vidámságok
Zsu a zöldet nem eszi meg, kipiszkálja. A múltkor
dinoszaurusz alakú pulyka-fasírtot sütöttem neki: osztatlan sikert aratott.
Igló Kapitány pedig mindkettőnk jóbarátja: kézbe vehető, sütőben kisül olaj
nélkül, olcsó.
Tegnap gyrost készítettem babcsírával – nem volt
káposzta. Mikor megtudta egy óráig háborgott, hogy csírát etetek vele.
Bosszúból azt mondta, hogy kávéval bevont mogyorót hozott nekem. Kóstolás után
kiderült, hogy persze csokis-cukros máz volt, amit én nem csipázok.
Spenótos
tésztát csináltam az egyik este (egy szatyornyi spenót volt 1 font), kis
fokhagyma, fűszerek, paradicsom.Mentségemre
legyen mondva, én se szeretem a spenótot. Szerencsém volt, éhesen befalta az egészet.
Szerintem nem is emlékszik rá. Szokott persze bent enni a cégnél is:
marha-steak, sült lazac volt a menü az első két napon. A harmadikon tiszta
depisen jött haza: kivett egy jókora adag lasagne-t. Elfelejtette, hogy itt
zölddel – spenót meg ilyenek – szeretik megtölteni, nem hússal. Mert az itt a
menő. Tiszta lázadás volt este, nem is evett.
| A Metro napilapban |
Öt kicsi indián
A cég, ahol kezdek a 5 Guys nevű hamburgerező
formáció. Itt nem dolgozom magamat halálra hagymakarika sütéssel, mert nincs
nekik. A menüjük tenyérnyi. Egyfajta hamburgert sütnek: jól átsültet. (nincs
közepes, közepesen jól, közepesen nyers) Egyfajta sült krumpli van (valódi
burgonyából). Nincs salátájuk – az egészségtelen. Nincs külön konyha és pincér
szekció: mindenki csinál mindent. (Több lehetőség tipre, kevesebb lehetőség
unalomig ismételt munkafolyamatokra.) És ez az első éttermük, amit nyitnak
Európában – remélem ezzel most nem fecsegtem ki titkokat.
Íme néhány szimpatikus videó róluk:
Jason lesz az itteni főnök, azt hiszem
Obamának se visznek ki semmit, jöjjön ide az Elnökúr, legyen szíves.
Kis konyhai bemutató
Nem lesz nyavajgás, hogy mogyoró van-e az ételben
(van: mogyoróolajban sütünk), nem kérnek salátaöntetet (nincs saláta), nem lesz
okoskodás péntek-szombat (menjenek kocsmába). És kevéssel több lesz a kezdő
pénzem is, mint ami volt a végzős pénzem az előző helyen.
Ja, Zsunak meg lassan ESOL nyelvtanfolyamot
kellene nézni (bár, lehet abból szeptember lesz).