Az utóbbi két hétben elég sokat melóztunk, így most érett meg az idő egy újabb bejegyzésre.
Mandela unokaöccse
Valdesz, a 19 éves litván haverom, megkérdezte, hogy érdekelne-e egy üzlet, amivel pénzt kereshetek. Mondtam neki, hogy természetesen, Londonban engem ez érdekel a legjobban. Műszak végén már a Pub-ban ültünk, és az Amway-ről tartott előadást. Mint utólag kiderült. Zsuzsának jó kis nyelvlecke volt, egy órán át hallgatni a marketinges szöveget, Valdesz idegeskedett sokat, hogy jól építse fel a mondandóját. meg is dícsértük. De persze, mi magyarok a piramis jatékban csak akkor hiszünk, ha a csúcsán állunk. Legalább beszélgettünk, amíg elfogyasztottunk pár korsó Guiness-t.
Elmenetel előtt még egy kedves Gyuri bácsi is megállapította, hogy feleségem egy herceegnő, olyan szép. Ő meg Mandela unokaöccse Fokvárosból, és mindig itt lóg. Az utóbbit 100%-ban elhittem neki.
Egy csónakban
A munkahelyen leginkább Apple reklámanyagokat csomagolunk. Pistivel meg Valdesszel. Zsuval sokszor egy helyen dolgozunk, de ez inkább hátrány. Kevesebbet szólunk egymáshoz, mint egy idegenhez.
Pisti csónakra gyűjt, szerintem a következő Olimpiára. Látszik a szemén, hogy sajnálja, amiért nem volt lehetősége - anyagiak miatt - a mostani csapatba bekerülni. Fiatal, és céljai vannak, és félelmetesen fegyelmezett. Nagyon kedvelem. A következő Olimpián szurkulni akarunk neki majd a lelátón.
Törpék a bányában
Zsut a supervisorok (itt: kisfőnökök) örökbe fogadták. nagyon szeretik. Mióta meg tudják, hogy egy pár vagyunk, folyton viccelődnek.
én: - na, ez 124, több is mint 93.
főnök: - 193-t mondtam
én: - akkor kevesebb
főnök - máskor kérdezd meg a feleséged, ő mindent megszámol a raktárban és fejből tudja (nevet)
(megjegyzés: ez a főnök úgy beszél angolul, hogy két lépés távolról már orosznak hangzik)
Az indiai főnök gudzsaráti, mint Mahatma Gandhi. a gudzsarátiak a déli aranyhunok leszármazottai. Majd meg is mondom neki, hogy rokonok vagyunk. Csak mi tovább mentünk.
A gánai barátnőm brit állampolgár. Mindig megkérdezem mit főzött, de rosszul beszél angolul, és csak úgy nagyjából mondja el. Viszont minden nap ad valami tippet: hol nézzek munkát, mire figyeljek vásárláskor, stb.
Az Apple-nál a közvetlen főnökünk egy magyar lány. Szerintem a 6-7 főnök közül ő beszél a legjobban angolul, ami meg felesleges, mert mi magyarul is értjük. Lelkes, kreatív, közvetlen és közgazdász. Zsunak már felírta a kuktatípust, amiben a húslevest kell főznie itt.
A melóhelyen egyre több a magyar az indiai nagyfőnök a litvánokat meg a magyarokat szereti a legjobban. A lengyelekkel más a helyzet: összetartóak, és csapatjátékosok, de egyénileg nem törekednek annyira mint mi. Ha valamelyik nem ért angolul, akkor nem figyel, hanem megkérdezi azt, aki tud. Dolgozni így is tudnak.
A cégen most már látjuk, hogy haldoklik. Egy nagyfőnök sem tolja a szekerét lelkesen. Néha hetekig ülnek egy anyagon, aztán a határidő előtt 1 nappal kiadják megcsinálni. Teljes káosz és zűrzavar. Mi sem tudjuk, hogy mikor kell dolgoznunk, és mennyit. A múlt héten pl. 6 napot voltunk. Az már elég komoly összeg, de persze fárasztó is. Már keresem az új munkahelyet, Zsu viszont szereti ezt a nyomdát. A kezdetben ellenséges emberek is mostmár bajtársiasan viselkednek. A munka meg tényleg nem nehéz, csak monoton.
Felfedezések
Amennyire utáltam kezdetben boltba menni, most már annyira szeretek. A törökök általában elbeszélgetnek velem, előre köszönnek - ha sietek nem is megyek be hozzájuk.
A román fűszerek közt fedeztem fel, hogy némelyik hátoldalán magyarul is fel van tüntetve a név (angolul nem!). Így végre van borókabogyóm.
A fűszerek elég kommersz válastékát nyújtja a legtöbb bolt. a zöldfűszerek általában mixben vannak, a hagyományos fűszerek pedig eltérő ízüek. A bors pl. enyhébb, a kömény kissé kesernyés.
A török húsáru közt találtam egy török gyártmányú kolbászt. Aminek a neve: magyar szalámi. (macar salami) Teljesen olyan, mint a drágább diákcsemege.
Az is feltűnt, hogy nem minden boltban lehet héjas pörkölt mogyorót venni. Monkey nut néven sima mogyoró fut, héjában. Kicsit fura.
A disznóhús továbbra is ritka vendég az asztalunkon. Ami egyfelől nem is gond, mert legalább több csirkét, pulykát, halat eszünk. Bár a száraz füstölt kolbászt nincs ami pótolja.
A múltkor egy osztrák stílusú tömlős sajtot vettem, de csalódtam, mert csak a kiszerelés volt tömlő alakú, maga a sajt nem kenhető, hanem tömb volt. Viszont sajtokból óriási választék van mindenfelé.
Ja, és a tűzgyújtogatós ünnep után, jött a Pipacs-ünnep. Vagyis a Remembrance Day, a Hősi halottak emléknapja. ilyenkor mindenki egy kis poppyt, vagyis pipacsvirágot tűz ki, és a királynő részvételével megemlékeznek a háborúkban elhúnytakra. A Brit Légió pedig nem egy különleges alakulat, hanem a hadiárvákat és katonacsaládokat támogató alapítvány.
Szolid vacsora
Hétfőn elmentünk egy angol étterembe. A Ferryboat Inn-be, ami a Lea-folyó völgyében fekszik. Ez 1 megállóra van a munkahelyünktől, szóval 5-ig dolgoztunk és utána beestünk ide. Zsu aggódott a ruha miatt, de mondtam neki, hogy ez még nem az a hely, ahová kisestéji meg púder kell.
Így is volt.
A mosdóban ki van rakva egy Judge Dredd poszter, de 2002-ből. Nagyjából akkor újíthatták fel a mosdót is. Legalább szappan volt.
Az asztalok, a vendégtér a szegedi Mojot idézték elém. Félhomály, szőnyegek, sötétbarna bútorok, a kandallóban fa lángolt. A rendelés kissé érdekes volt. A pultnál kellett rendelni, és fizetni, bemondani az asztal számát, és aztán várni az asztalnál.
Zsu halacskát evett, én meg kértem egy steak-mix tálat. Szerencsénk is volt: Half-price Monday minden héten, vagyis hétfőnként féláron lehet náluk enni. Nem kell félteni őket, a korsó Kozel, és egy koktél ugyanannyiba került mint az étel. Összességében hangulatos kis hely, szerintem elnézünk oda majd más hétfőn is.
Ja, és a munkahelyünk mellett van targonca iskola, főiskola, és képregénybolt is.
