Minden változik

Az utóbbi pár hetet a tervezgetés töltötte ki. Ez annál is érdekesebb volt számunkra, mivel az életünk múlt rajta. Leírva viccesen hangzik, dehát tényleg ez az igazság.

Akkor az események...

ZSU

Zsunak végre megszólalt ugye a telefonja, és egy kedves menedzser asszony beinvitálta a Hilton Hotelbe, Islingtonba. Először 4 nap próbaidőt ajánlottak neki, ez szűkült kettőre, most már ez a második hete ott.
Takarít. De már az első nap mosolyogva számolta, hogy az órabére megegyezik a tanári órabérével. Tegnap felajánlotta a főnöke, hogyha megtanul angolul rendesen, akkor este is kaphat beosztást - ezt mondjuk még nem értem miért jó. 

A munka kemény, Zsuzsi fáradt, de csak a dereka. Kicsi lábának vettem zselés talpbetétet, derekára sportkenőcsöt - ez az indiai patikus jó drogokat tart. Az időbeosztása ( a heti a rota, a napi a shift) változó, 5-6 nap egy héten, és a múltkor 4.5 óra alatt fejezett be tizensok szobát, előtte meg 8.5 óra alatt. A többiek biztatják, hogy nekik 3 hónapig egyáltalán nem volt jó, és minden nap itt akarták hagyni.

Ahogy a hotelben dolgoznak:

• reggel kezdenek, szóval Zsu 6.20 körül indul itthonról, 1.5 óra busszal az út. Vasárnap későn kezdenek, 9:30 körül, akkor nagyon fáradt is, mert soká fejezik be.
• kapnak két bőséges étkezést, amennyiben nem felejtenek el lemenni az étkezdébe, vagy van elég idejük 
• feketében kell járniuk, lehetőleg alter és rocker kiegek nélkül  (halálfej, fodros ingnyak) 
• minimálbért kapják, ami 25 óra/hétig adómentes. (vagyis ez esetben is megkap 150 fontot egy hétre)
• minden szobának van egy teljesítési ideje. Ezeket adják össze. Így jön ki az órabér. Az első 2-3 napban ugye dupla időbe volt neki minden szoba, míg megtanulta, hogy a fogkrém balra, papucs jobbra.Most még másfélszeres, de már javul, szerintem nagyon gyorsan.
• ami a szobában marad, és nem papírpénz, vagy nagy érték / eszmei az övéké. Sajnos Londonban mindenki kártyával fizet... Azért egy nagyobb hátizsákot beszereztünk már neki.  Biztos, ami biztos alapon.

Az angol nyelvsuli felejtősnek tűnik egyenlőre. Más megoldást kell kitalálnunk, mivel már 2 magántanítványa is lesz kb. jövő héttől. Valamint nagyon nincs ember a hotelben, ezért csak 1 szabadnapja maradt 1 hétre.
Cserébe viszont sok lengyel és orosz kolleganője van Zsunak. Kicsit irigykedem is, ingyen oroszozunk?

ATI 

Hosszas őrlődés után felajánlottam a főnökeimnek, hogy kilépek. Ezt a szakács reagálta le egyedül gyakorlatiasan - a főnökeim ugye inkább csak érzelmileg. Aldi 2 napot kért tőlem hetente, hogy tegyem rendbe a konyháját. Én meg bevállaltam:

• 12 órától 12ig, összesen 
• 1 óra szünet, 
• 2 étkezés, 
• és ha valami kell, akkor hozzák, mert anyag nélkül nem tudok dolgozni.  
• Nagyon rákérni se akartam, így aztán csak  beszoroztam az általuk ajánlott órabért, és 50  fontot kértem naponta. 
• egyelőre péntek-szombat, aztán megegyezünk. 
• többet a főszakácsnak nem adhatunk pálinkát (m-oráli-s-üvöltözés volt a következménye most is)

 Így én keresek hetente mellékállásban 100-t, Zsu legkevesebb 150-t, és megállunk lábunkon. Zsu tanulja az angolt élesben, én meg kereshetek 5 napban melót, vagy gyakorlatot. (Kicsit nehéz ezt elfogadni, de ez volt e legjobb döntés. Sokáig rágtuk. ) Meg aztán ha melót kapok, és havonta lesz fizu, akkor sem halunk éhen, igaz, menni kell érte, dehát hol nem?

Aldi cserébe megígérte, hogy segít előrébb lépni, egyelőre csak Kitchen Assitant leszek, Kitchen Porter helyett (számomra nincs különbség a kettő közt, de a főnökök szeretik ezt hangsúlyozni), de aztán ha még maradok, akkor már a kerthelység bárjában is gondolkodhatunk szerinte, esetleg chefként. De annyira ne menjünk előre.
Szóval, nehéz lett a szívem, mert jó emberekkel dolgoztam együtt, és hirtelen a napi 8-10 óra együttlét megszakadt. Az elmúlt 3 nap pihenéssel telt, meg az albérlet megismerésével. Gyorsan megjavítottam a fiókokat, felderítettem miért nem lehet becsukni a fürdőszoba ablakot - kilincs probléma. Szerintem venni kell egyet, mert pár esztétikai alkatrész hiáányzik is.

Viszont, ma végre eljutottam a Brúszkastélyba! taps-fütty-ováció!

 

Az utca felől így néz ki a Múzeum. Oroszlán installáció, meg az épület. Az épületben van a játszóház. Aztán alant látható a park. Kb. mint a mi jó öreg Bocskai parkunk parkolóstul, ha nem nagyobb. Rengeteg jó göcsörtös fával.

 Ezen nem látszik, de természetes anyagokból épült játszóeszközök vannak itt. Ez a gyerekfárasztó.

 Romantikus sétány a padok után:

 A fa a Vukból, csak levéllel, az útjelző táblákkal (signpost).

A Bruce kastély tornya. Eredetileg a Tudor-korban épült (nemtom, Vidor-kor volt Angliában?) Állítólag solymászni építették, ma nem jutottam be.
Legközelebb Zsuval is elmegyünk, nagyon vidám hely. A múzeumban itt is mindent meg lehet piszkálni és ingyen.
Felnőttjátszótér. 

Következőnek most már tényleg valami főzőcskéset kéne blogolni. Avagy felfedeztem a magyar polcot a török boltban....