Olimpia-Olimpia Start

OLIMPIAI LÁNG MEGINT 

Leírom megint, mert jó. 
A múltkori blogbejegyzés után, jókora tömegre lettünk figyelmesek, az uitcasrkon gyülekeztek, és nekem beugrott, hogy most hozzák az olimpiai lángot, legalábbis a helyi dobraverő újság szerint.

A szobából pont odaláttunk, szóval nem kellett tolongani sem. Sajnos, csak telefonnal készítettem pár képet, viszont Jucus szomszédasszonytól majd kérek képeket, mert ő egész közelről akart látni mident.

A szembe lévő otromba épület egy török raktárbolt volt, amit most bontanak - az ütvefúrót legalábbis berregtették. A helyére Sainsbury's fog épülni. Ez is ilyen Tesco-féle. Összehordanak egy csomó szemetet, beárazzák, aztán kinyitják a kapukat, és ha többet veszel olcsóbb - legalábbis ezt próbálják elhitetni.

Az utca négy sávos, amint látszik, meg sok autó van leállva, máskor nincsenek ám ennyien. A két fa közt a távolban van a kereszteződés. Szabad szemmel jobban látszódott, a teló kicsit gyenge képet ad vissza. Na majd legközelebb :-)

ITT ÍGY DOLGOZIK A HIVATAL

Viszont azóta kevesebb a helikopter.  És lazábbak a rendőrök is. Szóval, az a nap jól telt. Az én NINO-m (National Insurance Number, TB szám) meg is jött tegnapelőtt, cca fél hét után. Nem is értettem, a Zsuét még várjuk (sztem 5-6 hét), de meglesz az is. (Azt még nem kérdeztem, hogy valami kártyát is kapunk, vagy csak ez az értesítés, amiért harcoltunk.)

BOGARASÉK

Közben véget ért a jóidő. Este olyan idő van mint októberben otthon. Az eső a kedvenc módon esik: széllel. A kedvünk eléggé ramaty volt a héten: szereztünk ugyanis háziállatot, az itteni neve Bed Bug. Otthon kb. ágyi poloska néven fut. Zsu tegnap megölt mindent, ami a szobán belül indokolatlanul mozgott.
Elvileg most jobb, három nap múlva újra action. Szemét módon esznek. Nem érzi az ember mikor támadnak, és végigmásszák a kezünket vagy a lábunkat. Az Aloe First életet mentett eddig. Eszünk mellé kalciumot. Ha ez se segít,, meg elégetem az ágyat :-)

ESE A MI OLIMPIÁNK

Olimpiánk is elég ramaty. Olvasom, hogy csődközelben Anglia meg Magyarország. Hát az olimpia is kb. hasonlóan sikeres nekünk. Pont a szerbekkel kellett kezdenünk a vízilabdát, Gyurtának meg el kell magyarázni, hogy a saját csúcs nem elég. Nem is értem, ausztrál, meg amcsi dobogósok. Lehet azért olyan jók, mert úszva jöttek. A diszkoszvetőnket meg leléptették. Angol hírforrások szerint, mert az indexen nem találtuk. Mondjuk az angoloknak is eddig valami biciklis érmük van.
Reggel láttam, hogy fájdalomdíjként kaptunk végre egy aranyat. Vívásban. Zsu máris rajong Szilágyi Áronért.

MELÓ EZERREL TOVÁBBRA IS

A munkahelyemen közben peregnek az események. Minden nap új arcok.
Próbanap : elküld. Lassú, értetlen.
Ez a két kifogás van velük. Kitchen porter már nem is volt. Most a szakácsokat tesztelik. Meg a pincéreket.

Ákos, gyere Angliába. Az új pincérnő szőke, csinos és francia. Szerintem fáj a  háta, meg kellene maszzírozni valakinek, akinek papírja van szőke lányok hátmasszírozásához.  Volt egy kis afro lány is, de az nagyon tétován nyúlt mindenhez a bárban. A neve érdekes: Keidzsi. Először azt gondoltam japán....

Tegnap meg bejött a főnök anyukája, hogy icipici cukikicsi kicsifia vendéglőjében ellenőrízze az állatokat. Három esélyt adtam neki. Kettőt eljátszot. Kibüszkült csoroszlya. Legközelebb elhozom én is anyukámat, hogy tanácsokat adjon a főnöknek, lehetőleg a legforgalmasabb időben. :-)


Elnéztem nekik ezt is,mert a vasárnap szent nap nekünk keresztényeknek. Hiszen ilyenkor kapunk fizetést. Dícsérjük az Urat, testvéreim! Meg az Úrnőt. 10 percig dícsértek, majd mielőtt kérni akartam extra cash-t, adtak. Otthon általában kirúgtak, mikor pénzt akartam kérni. Itt meg adtak, és megígérték, hogy minden héten kicsit többet. Zsu boldog. Dupla konyhapénze lett a hétre. 

Örömömben vettem is főznivaló tengerit, meg dinnyét, meg óriás csokit Atakánnál.

Szarajt elneveztem Sárinak. Szóval ő meg elnevezett a múltkori akciónk után Super-Atíjjának. Ugyanis csak 2 tányérja maradt a séfnek, mikor a shift után visszamentem. Mosogat-mosogat. Ja, közben kalamári, saláták, kolompér, szokásosak.

FLÓRA ÉS FAUNA

Megdőlni látszik az elméletem. A rókák nem zabálták fel a macskákat. Láttam őket. De olyan piszok nagyok mint Poe-nál a Kandúrmacska. Ezek lehet, hogy megették a kisebb macskákat, mint a hegylakók, és csak egy maradhat?
Rengeteg a virág, meg a pollen, viszont az eső miatt nem érezni. Amikor kicsit kisüt a nap, akkor csap csak meg a virágpor, és csak 10 centiről. Ha elállna az eső, és kiszáradna Anglia, akkor szerintem a lakosság két héten belül elpusztulna a pollenektől. Anti barátomnak kifejezetten ajánlott a levegő, jó a hörghurutra.  
Van pálmafa is. Szerintem ez beteg :-) Meg kamilla, meg pitypang. Meg egy rakat bokor amiket nem ismerek. A sár egy nap alatt felszárad és porzik, az eső miatt mindig minden párás.. Legalább Zsu haja göndör. Meg van egy új törvény is: Zsu első törvénye szerint, amikor mosunk, olyankor esik. Csakhogy nehezen száradjon.
A nap vagy nem süt, vagy ha kisüt, olyan mint mikor a vonat ablakán át süt. A 26-28 fokot simán 30-35-nek érzik. És a park ilyenkor megtelik fürdőruhás napozókkal. A parkban szokatlan, hogy a fák és bokrok mintegy elnyelik az autók berregését. Viszont ilyenkor kétszer olyan hangosnak tűnik a repülő, meg az iskolában megy a hallelujah hétvégente, nagy erősítőkkel. Baptista környék, no.

A végére még ideteszem: 

A Felhőtérkép című filmet, ami a spirális és párhuzamos életek elképzeléséből merít. A Matrix stábja dolgozott rajta, és októberben jön ki, és köszi érte Bercinek. Egyébként a könyv 2004-s.Az író meg angol.
Ezt már moziban szeretnénk megnézni, online helyfoglalással, discount fizetéssel, mindenféle nagyvárosi jósággal. A mozi úgyis itt van 20 perc sétára...

A Birodalom Hivatalában

Csillagidő 25072012, az Enterprise Űrhajó folytatja útját a tér és idő végtelen sötétjében, hogy újabb és újabb szegletét fedezze fel a Galaxisnak.

Tegnap sikerrel vettük a Birodalom hivatalának akadályait. A főnököm tanácsára a 29-s buszt választottuk és nem hallgattam az internetes útvonaltervezőre. Helyes döntésnek bizonyult. Közel egy óra buszozás volt Camden Town-ig, viszont az emeleten utazhattunk, és végre láthattuk a Finsbury Parkot is távolról (eddig csak a metró duruzsulásából tudtuk, hogy létezik) Ilyen a kilátás az emeletről:

10.30-kor érkeztünk meg a hivatalba, ahol le is csekkolták, hogy 10.55-re lettünk hívva. Mondom visszajövünk. Erre a  biztonsági őr kedvesen elállta az utunkat, a kezünkbe nyomott egy-egy számot, és felküldött az emeletre. 10.55-re gyakorlatilag mindketten végeztünk. Zsu is ügyesen vette az akadályt, egyedül, a hivatalnokok itt bent már nagyon kedvesek voltak.
Sétáltunk még egy kicsit, én szereztem egy ingyenes Scout újságot, hogy britnek nézzenek, aztán irány haza. Ebből megtudtuk, hogy Olimpia tényleg lesz :-) Aki nem tud bejutni a lelátóra, annak a közösségi parkokban ingyenes lehetősége lesz élőben nézni a nagy kivetítőket. Mindenkire gondolnak.
Találtam benne egy nézős filmet is, Wild Bill címen. Imígyen ajánlják: 8 év elzárás után, Bill hazatér. Azt veszi észre, hogy asszonya elhagyta. Két gyereke maga maradt.15 éves fia feketén dolgozik egy építkezésen, hogy eltartsa magát és 11 éves öccsét. A film javarészt Kelet-Londonban járszódik. A kedvenc jelenete a kritikusnak: "Sajnálom, amiért kihagytam a szülinapodat, fiam" - mondja Bill "Melyiket?" - kérdi hűvösen tini fia.
De szeretik a britek a táncos filmeket is, a kosztümös szerelmes ex-vámpírosat, egy újabb elmebeteg Jack Black mozit,  vagy egy jó kis nyomozós rocker dokut. És itt egy régi star wars-alien romantikus film is. Nem mai gyerek.
És ajánlanak egy régimódi skandi-krimi sorozatot is. Ő lehet a svéd Derrick.
* * *
Próbáltam egy képet készíteni az aprópénzekről:

Minden bankjegyen és érmén a királynő figyel vissza. (Everything for the Queen!) A képen lehet nem látszik, de Erzsébet különböző életkorú rajtuk, mi négy különbözőt fedeztünk fel eddig. Nemhiába ünnepelték a koronázási évfordulót: 60 évig nem kellett új pénzt kitalálni.

Ezt a fotót Gyaminak küldöm:

A Downhills Park egyik kis ösvénye, ahol járni szoktam.
A munkahelyemen is történt változás:
- Alberto Blanco barátom háta annyira megreccsent, hogy hazautazott a katalón fővárosba Barcelonába. (vékonyka kis legény amúgy, raszta hajjal, meg óriási fülbevalókkal: igazi kiskalóz)
- másik spanyolt kaptam, Cristiant. Eddig építkezésen dolgozott, mint vállalkozó.
- Sarayról kiderült, hogy pszichológus hallgató, az egyetemre gyűjt, és menni akar 2 hétre Mexikóba.

Továbbá új kifejezéseket is tanultam:

Saray, dondeste me aqua/vida! - Sári, hova tetted az ásványvizemet!
Porque! - Miért!
la kucsarra, rapídó - a kanalat, gyorsan

Ja, angolul is tanultam ezt azt.Íme a leggyakoribb mondataim:
Sorry
Very sorry
Excuse Me, madam
Cheers
Your welcome
Mob the floor
Kitchen is clean
Ginger, parsley, two yellow pepper, two red pepper, two green pepper, two garlic, half onion, puree, lemon: = home made chilli :-) 

Viccet félre téve, amit iskolában nem tanítanak:
Heyya, vagy Hayya = How are you. És nem mindig kell rá válaszolni. De én szoktam.
Init = isn't it, nemdebár? először nem értettem
a wanna, a wontya az nem használatos, mert amcsi, én azért használom, és ilyenkor ők kérdeznek vissza :-)
I see you - látlak téged. A konyhában átértelmezték: megmutatom neked (pl. a home made chillit hogyan csináld)
a combined oven az nem oven, hanem csak combi
grill - a vasrács neve is, meg a vaslapé is, amit rátesznek.
pike - nyárs (törökül sis), bár ezt a newcastlei srác mondta
April = Adrian: ha a newcastlei srác mondja ki Adrian nevét, akkor tényleg Aprilnek hangzik. Nagyon vicces az északi kiejtés. Ráadásul nagyon kevés szót használ, pedig anyanyelve. Amikor én beszélek mindig élénken figyel, majd egy kétszavas mondattal konstatálja. A liverpooli tájszólás logikusabb volt.
Ja, a dé, té, ef, pé betűk opcionálisak. Valami orron átengedett hörgés-morgás van helyette. A spanyolok cserébe pergetik az erreket, és susogják az összes s, sz, z hangot.

Nah, mára ennyi. Most megkeresem Zsunak az Oscart angolul, mert ahhoz nem kell neki felirat. Meg jelentkezek egy mávészeti múzeumba is staffnak. Beszéltem ma KisZs-vel, szerintem ő nem az O2-nél van, mert alig maradt 3 font a számlámon (anyuékat hívni olcsóbb - haha) :-) A másik Tomit már csak megcsörgettem, innen is elnézét kérek, amiért nem beszéltünk.

Ja, és voltam a könyvtárban. Képzeljétek: INGYENES. Csak kell két papír, amin van aláírásom. Úgyhogy a héten a Zölderdő negyed könyvtárában is tag leszek :-)

Zsuzsival ölelünk mindenkit otthon!

Egy úr a Pokolban is úr

 Ma csak röviden mert mennem kell vissza dolgozni. Lassan kezdem megszokni az éjszakázást. A főnök már megveregeti a vállam mikor végzek. Itt a két főnök, meg még egy kis adalék az angolul tudóknak.

Tegnap meg azelőtt meg már nekem kellett megmutogatni mindenkinek, aki jött próbanapra a miújságot. Adrian mondta, hogy lassan már csak ételhez kell nyúlnom. Előbb a takarító szett marad el,  utána meg a mosogatás. Főleg, ha megnyílik a kerthelység is. Kedvelnek, sokat is dolgozok, meg úgy érzem bizonyítok is érte.Tegnap megint kaptam két spanyol srácot. Az egyik ügyes, ha marad, akkor fele ennyit kell majd dolgoznom. Most három ember munkáját végzem néha egyedül, néha ketten. Amikor próbanaposok is vannak, akkor meg nem is tudom hova nézzek. Néha csinálunk érdekeseket :-)

Tegnap éjszaka végighallgattam a szakács enyhén ittas kiabálását a főknökkel. Az első emberek Angliában akiket üvöltözni hallottam. Aldi egyszerűen szerelmes a konyhájáb, és ennél fogva féltékenyen őrzi is azt. Csípem a srácot. Tud szemétkedni is, de legtöbbször segít.

Van egy elméletem, hogy a macskákat megették a rókák, emiatt felszaporodtak az egerek, viszont a rókák meg rákaptak a szemétre. Szerintem emiatt van itt ennyi lengyel. Tényleg könnyű megismerni őket: sör van kezükben és artikulátlan hangon üvöltenek. Valahol a park mögött Chinatownnak kell lennie, mert a kis kínaiakkal is sokat találkozok. Az egzik brit néni meg töröknek nézet, viszont azóta köszön.

Közben vadászom a múzeum, és levéltári melókat is. Ma a British Museumhoz jelentkeztem assziszentsnek, egy délkelet ázsiai gyűjteményhez. Nagyon szeretném, ha összejönne. Kb x3 fizetés, majdnem fele munkával, a belvárosban, olyan helyen, emberek közt amire vágyok. Szerintem akkor költöznénk is oda. Akárhogy is, ha összejön, ha nem sínen vagyunk. Ha maradok feljebb jutok, ha megyek meg csak jobb helyre kerülhetek. 

A karrier tanácsadó mondta, hogy a  gov.uk oldalalakat nézegessem academic állások iránt, mert bőven megvan mindenem hozzá. Igaz, három éve már kevés van fent - a válság miatt - de hátha jobb lesz, mert mondta, hogy azelőtt naponta 10-15 állami állást hiirdettek meg, most a tizedét.

Végül, ezen a parkon keresztül járok (Downhills Park)

 Az előző képek tegnap készületek, vagyis pénteken. Ma, szombaton pedig ilyen volt, napos és tele emberekkel. Mikor visszafelé jöttem már vagy nyolc csapat focizott itt.

Mára ennyi, szerintem a következő bejegzés kedd-szerda körül várható.

Képek először mindenki kérésére

Mivel tegnap hamar elengedtek, cca 3 órát dolgoztam (jött újonc, és ígz már elegen maradtak), ma meg OFF-s vagzok, ezért kaptok még egy logot.
A hangulat most itt ilyesmi:
// Left your country , left your father, left your sister, left their warmth // 
Zsunak is jókedve van, ma már tud skypeolni, ha minden igaz.
Ez a szobánk. Kilátással a A Miurunk Szabadidő Parkra (Lordshiip Recreation Ground)

 Alant Zsuzsu próbálja megállapítani hol vagyunk. A Piccadilly Circus körül lehettünk, Zsu mögött valami francia intézet.

Aztán megtaláltam a Papírtigrist is, de Sanyi nem volt ott.

Ez meg a Natural Historíy Museum, a Természettörténeti Múzeum a főbejárat felől.A sor kb 500 fő lehetett, igen, ingyenes. A lengyeleket követve mi megtaláltuk a hátsó - az igazi - bejáratot. Ott kezdődik a kiállítás. A főbejárat felől a mozgó Dínók vannak, amiket mindenki látni akart.

Ezt Gyaminak. Ez egy hatalmas fémgümb, amibe felvitt a lépcső, láva szerű színekkel volt megvilágítva, a belsejében meg olyan feliratok, félmondatok, hogy // harc a nyersanyagért, ember vagy természet, a mi környezetünk, stb. //

Zsu mindig is tudta, hogy a kolibri kicsik, de nem sejtette, hogy ennyire.

Hasat ki, mikor az őslajhárok találékoznak.

Barátok közt, Mr Darwinnal

Itt már leültünk, és csak néztük Mr Darwint. Mögöttünk még mindig kiállítás

 Valami struccféle meg egy kardfogú koponya alant, felül meg Loch Nessi :-)

 Mindenfelé volt rengeteg játék, megfogható dolog, megnézhető panel, és pult, beugró és alkóv, szétszedhető rovarok, stb. Ez tényleg olyan, mint a bucsuban. Ez pl. a Mars bolygó, közel menve lehetett kérni az adatait.

Elfáradtunk, közel négy órán át bolyongtunk. A dinókhoz nem is jutottunk be a sor miatt. Az ásványterem ami kb egy focipálya nagyságú, már csak egy pillantást kapott tőlem. Olimpia után visszemegyünk, és alaposan megnézünk mindent.

Ezek meg itt a reptérről készültek, mobilommal:

Ez már Luton, kicsit nagyobb reptérrel:

Az első ebédünk, valami mauríciusi rizs, édesburgonya meg hús, mindenfél e szósszal, amit nem árultak el.

 Ilyen kis sikátorok vannak  végig a Wightman Roadon. És ami a poén, hogy rendes utcanevük van.

 Zsuval költözünk a Hotelből, a Road Green-en // ez amolyan piac utca, csak olcsóbb //, Turnpike Lane megálló felé. "Csak egy utcát kell menni". Ami cca 40 percünk volt a 30 kilós bőröndökkel. Szerencsére sütött a nap.

Ez meg az én gályám, itt dolgozik a kis törpe, ebben a bányában. Az itt látható rend meg szervezettség, már az én kezem műve.

Mára ennyi. Jövő héten folytatjuk.

A klubról meg mindenről

Fénykép még mindig nem lesz, mert a technika ördöge ránktámadott. Tegnap beújítottunk egy régi gépet, cserébe most nincs rajta hang - hehe. Holnap majd orvoslom ezt is.


TUDOD, MINT A KLUB, CSAK CÉVEL

Jelenlegi munkahelyem egy "(Folyó)part" nevű hely. Valamikor ott volt valami folyó.

http://thebanc.co/
Igen, C-vel, mert már van egy ilyen nevű szórakozóhely. Ilyesmi feelinggel:

Stewie

A tulaj egy olasz (Fabio) meg egy török (Johny). A szakács albán, igazi jófej colos srác (Aldi): mindig másfelé néz amikor hozzám beszél, mormog. De néha piálgat olyankor ordenáré módon kiabál: imádom, nagyon jó chef.  Udvariasan akartam megkérdezni, hogy ez milyen név, mármint, milyen származású ő. Mire felröhögött, és azt mondta, hogy fogalma sincs arról milyen név ez, annyit tud, hogy az anyja ezt adta neki születésekor.

A másik chef, Adrian, román srác. Nagyon türelmes, segítőkész, ő is a bányában kezdte, mint én.

A harcostársam Albert Blanco, spanyol, de katalán. Barcelonai. Egészen viccesnek tűnt az akcentusa, míg meg nem kaptuk a másik spanyolt: Sarayt, aki szintén spanyol. És most már csak spanyolul csivitelnek mellettem. Adrian 8 évet dolgozott spanyolban, úgyhogy néha ő is ezen a nyelven szól hozzájuk. Ja,  a kislány nem beszél angolul, cserébe annál többet spanyolul. Nagyon aranyos mikor akar valamit.

Ó, ember, szerencsére a múltkor volt egy próbanapos olasz fiú, geológus, Roberto. New Yorkból jött, aztán menni akar Ausztráliába, vagy két év múlva meg majd megcsinálni a záróvizzsgát Rómában. Vele nagyon jó volt kommunikálni. Semmi akcentusa nem volt. Le is lépett hamar :-) Elmesélte Roberto, hogy múlt éjjel nagyon jót mulatott egy csinos lánnyal, aki a szobatársának barátnője. Épp csak nem smároltak, de számot cseréltek. Reggel megkérdezte a szobatársa, hogy milyen volt az ismerősével táncolni. Merthogy, az a lány, az bizony fiú. Roberto teljesen össze volt még most is törve: "Ember, táncoltunk, hozzáértem a combjához, a vállához, ó" Hja kérem, világváros.

A két pincérnő közül Alexa stabil. Ő is román. Egyetemi előkészítőre jár. 2 év angol nyelv és nyelvtan. Utána szociológiát akar tanulni. Folyton éhes. A másik pincérnő sajnos elment. Carey. Liverpooli. A kinézet, a temperamentum, az akcentus. Vele jókat beszélgettem: de kapott valami filmszerepet és elviharzott. Ő állandóan flörtölt a vendégekkel, kiabált, káromkodott, énekelt, elég őrült nőszemély. Zolikának bemutattam volna, neki jönnek be ezek a kis vörösek.

A meló amúgy 6 nap egy héten. Olyan alacsony órabérrel, hogy le se írom :-) Persze ez arra elég, hogy az albérletet kifizessük, legyen mit ennünk, meg még marad is ki. Addig ki akarom húzni itt, amíg elintézzük a bankszámlát, meg a TB számot.  (Lassan egyre több értelmes dolgot is rámbíznak: sültkrumpli előkészítésen már túlestem, csinálhatok salátát, gofrit, adana-nyársat, köfte-fasírtot, meg chilli szószt, meg pürét, meg csirkeszárnyat: elvileg legközelebb megtanulom a humusz készítését, meg már Adriánt nyüstölöm, hogy engedjenek a sütőhöz, itt mindent grill-lapokon csinálnak)

Utána meg majd meglátjuk. Amúgy szeretek is itt dolgozni. Csakhát 3 hónap próbaidő van, az elég hosszú. Ráadásul a munka java része este 10-korkezdődik és 1-ig tart. 17 perc az út hazáig. A parkon át csak 13 perc. Apropó, park....

** Shift: ez jelenti azt, hogy mikor jössz dolgozni. Én pl. 12-3/6-12 dolgozok, vagy pedig 3-12ig. A váltótársammal ugye, hogy mindig legyen 1 ember a konyhán.

ZÖLD, ZÖLD, ZÖLD

Először alig mertem átmenni rajta. Aztán rájöttem, hogy ez a büdös nagy mocsár egy focipálya. És tényleg. Itt edz Harringay szeme-fénye. A pálya körül kutyát sétáltatnak. A lengyelek a legviccesebbek. Ezek vagy cigiznek reggel 10 után, vagy söröznek, és közben a gyerekvigyázást is imitálják.

Rengeteg sirály lakik itten. Éjszaka meg sok róka. A kis kapukon ki-be járkálnak. Macskát nem is láttam még. Szerintem megették a rókák.

A parkban már van olyan, aki köszön (Amikor 12-3/6-12 dolgozok, olyankor mindig hazalebbenek 3-6 közt). Az úttesten is szinte mindig ugyanazokkal találkozni a megadott időben. Néha át is engednek a zebrán. Mondjuk itt a gyalogátkelő meg az index elég opcionális. Pedig takarosan büntetnek mindkettőért. Állítólag.

Éjszaka meg szoktam kerülni a parkot, már csak azért is, mert semmi közvilágítás nincs rajta, se kamera. Biztos, ami biztos. A többi utca meg csendes, kivéve, ahol az a két afro néni szokott anyázni rendőri jelenlét mellett. :-) Itt is zajlik azért az élet.

EMBEREK

A vendéglő mellett van egy International nevű török fűszeres. Ma pl. mézdinnyét vettem onnan. Cukorszőlő ízű sárgadinnye, szerintem rászokunk. Aldi átküldött hogy vegyek kéksajtot, mert elfogyott. Berohantam, mondom, hogy mi kell. Erre megszólal a török, hogy Jonapot, Szépjoestét. Mondom Jó napot, honnan tudtad hogy magyar vagyok? Erre azt mondja, hogy az akcentusom, - egy mondatot mondtam - de jobban az arcom. Össze is haverkodtunk. Azóta nem kérik a szülei sem az aprót tőlem.

Áldást is kaptunk már kettőt. Az egyiket a templom előtt, ahol a baptista presbiter osztogatta a szórólapot. Én meg elvettem, mert az Úr gyermekei vagyunk mind. A másik egy szórólapozó öreg afro néni volt, akit mindenki kikerült, én meg odamentem, azt vettem tőle két szórólapot. The God Bless you! - Úgy legyen, néném.

Zsu közben visszamondott egy munkát, mert nagyon messze lett volna. Erre felhívta a nő, aki magyar, és megköszönte a tájékoztatást. Itt ugyanis mindenki foglal mindenféle időpontot: bankhoz, munkahelyhez, majd nem megy el. Pont fordítva, mint nálunk.

Két sarokra tőlünk van egy kis számgépes bolt. A kiszolgálóval jól elbeszélkgettünk. Mikor visszamentem, hogy nem jó az USB-s wifi, akkor adott egy antennás panelt. Cserébe azt kérte, hogy menjek holnap vissza, hogy minden OK. Hát, most meg hang nincs, Ombre. Viszont mikor megtudta, hogy mi mindenhez értünk mi ketten, csak mosolygott, és annyit mondott: te konyhai kisegítő vagy MÉG, a feleséged, meg úgyis nagyon jó tanár lesz itt is, angolul megtanulni könnyű.... Azért ez feldobott.

ÉTELEK

A lengyel kenyér a legjobb, amit a törökök árulnak. A pláza alagsorában van egy piac, ott meg egy Kontinntális bolt: vaniliás karika, téli szalámi. A Morrison's és a Lidl a két legközelebbi ócsó bót. Az édesség rohadtul olcsó és mindenhol az van.
1 fontért adnak pl. egy nagyon nagy csomag gumimacit. Vagy egy óriás szeletnyi csokit. Betegek. Este hat után esznek és csak édességet. Én meg nem eszek este hat után. Mindig éjfélkor akarnak etetni a vendéglőben is. A múltkor Johny megkérdezte miért nem eszek. 1ö perc után értette meg, hogy mert nem. Erre azt mondta, hogy akkor beszéljek a szakáccsal, hogy legyen kajám hat előtt. (akkor meg időm nincs enni az étteremben :-)
Zsu még nem talált tejfölt, de Sour Cream néven fordul elő állítólag. A kedvencem az egyfontos cuccok. Vigyél kettőt, vagy hatot egy fontért. Ja, Zsolti DrPepper itt lakik :-)
Kb. ugyanannyi egy kosár, mint otthon. Zsu sűrűn számolgatta. Még úgy is, hogy most élelem mellett más is kerül, pl. konyhakés, edény, csupor stb. mellé.  


Lassan írnom kéne egy angol nyelvkönyvet is, mert aki otthon tanult iskolában, az itt nem fog boldogulni. A nyelvtan elég sokszor opcionális, nem mindig mondanak el mindent kétszer, és sokszor aki régebb óta itt él, annak az akcentusa erősebb, mint az enyém (ejtsd úgy, hogy a török is értse: cucumber, aubergine :-) Valamint bizonyos dolgokra más szavakat használnak. Erős a gyanúm, hogy az iskolában amit nekünk brit-angol néven tanítottak, az standard-nemzetküzi/amerikai angol. A good morningomat pl. megmosolyogják: Hayya és Howareyou van helyette mindenhol.A goodby-t se nagyon erőltetik munkahelyen. See you / see you later meg ilyenek vannak.

Na, mára ennyi gyerekek. Megpróbálom a telómról leszedni a képeket.
Holnap OFF-os vagyok (off: szabadnapos, az out meg aki kilépett, mint pl. Carey), megyek a karrier tanácsadómhoz, meg a wing chun központba edzeni.  Zsu meg jön velem, meg vásárolni, mert neki nyári szünete van, mégha néha ellenzi is.

Szédülünk a betonon

Az első bejegyzés a messziből, meg a táblagépről. Képek majd később lesznek.

AZ INDULÁS

7 körül érkeztünk a reptérre, és csak 5 percet csúszott a checkin, nem is baj, mert Zsun valami besípolt- talán a melltartartómerevítő. Én meg persze fémbetétes cipőben voltam. Az elsőbbségi - priority - jegynek inkább csak pszichológiai előnyei voltak. A repülés egész kellemes volt, mondjuk egy óra múlva már untam.

A checkout se volt eseménymentes. Én észrevettem, hogy eu állampolgárok számára külön út van, persze a többi magyar mind a vízum felé ment. Aztán úttlevél scan. Kis kapun be, fénykép. Mondom az officer, hogy heyya asszonyt vissza. Azt mondja a csávókám, hogy akkor igen, ezek szerint vki van bent a boxban. Az történt, hogy a kamera két méter magasan volt és nem látta Zsut, szerencsére kapcsoltak, aztán visszaszereztem egy kis tájékozóddás után a bőröndöket. Irány a levegő!

ELSŐ NAP

A reptéren a taxis megállapìtotta, hogy nem vettünk vissza jegyet, majd megtudtuk, hogy ő is böszörményi. úszómester volt a strandon.Az út kb.40 perc volt Lutonból Londonba. A szállásunkig vitt. Indiai hotel 50 fontért. Egy éjszakára. Bejelentkeztünk, csomagot letettük és irány Wood Green Shopping City. Török, arab, szikh, magyar boltok. Igazi Babylon 5 űrhajó. Térképeket és gyümölcsöt vettünk, egy mauriciusinál ebédeltünk. Este a BBC-t néztük: időjárás és tenisz.

MÁSODIK NAP

A hotelben megettük a villás reggelit. A kislány 3 szót tudott: tí or kafé. A boy húzását kb 4 perc alatt fejtettem meg : to hoover. Porszívózni akart. Kijelentkeztünk a Shelton hotel 13 as szobájából, a Lidérc utcán, remélem egynek se keltettük fel a haragját. Gyalog, bőröndökkel indultunk a Turnpike Lanehez, találkozni Évivel, a főbérlővel.Egy utca: 1 óra séta. Innen még 20 perc a szállás. Jó nagy szoba, még egy kicsit zsúfolt, elvileg 1 hét és 4-gyel kevesebben leszünk. ideális. Délután elindultunk paplant venni. Sajna Tottenham felé fordultunk: zaj, csúnya emberek , kicsit meglepődtünk. De Zsunak nem engedtem, hogy elővegye a térképet.Szerencsésen visszatértünk. Mondjuk egy benga gyerek lefehérezett. A görög fickó, akinél ettünk már csak legyintett.

 3. NAP

Ez volt a legrosszabb: semmi se sikerült. Se a bankszámla nyitás, se a regisztrációa fejvæszoknál. Zsut egy kis nyelvgyakorlásra próbáltuk rævenni az Oxford Circusnál: leblokkolt. Estére elromlott a táblagép töltője. Minél előbb átaludni az ilyen napot.

4.-5. NAP

Elhatæroztuk hogy a saját fejünk után megyünk. Először átnéztünk Pistihez meg Verához. Szolid 3 átszállás és másfél óra út. Megismertük az itteni vonatközlekedést. Kellemes nap volt, sok mindent letisztáztunk. Aztán megnéztük a wing chun HQ-t. Voltunk a könyvtárban: Zsunak indul tanfolyam szeptemberben, elég olcsó. Addig kapott tőlem egy tankönyvet. Nekem a karrier tanácsadónál lett időpontom.Jó nap 5. NAP Voltunk pár fejvadásznál de csak a CV- t kérték. Inkább a könyvtárba mentünk netezni. Reggel elküldtem a CV- m. Este már próbanaom volt.Maradok egy darabig. kitchen porter állás: hust es zoldseget apritok, mosogatok, takaritok, pakolok. Egy spanyol fiúval, Albertoval toljuk. Az egyik chef román, Adrian: nagyon jó fej : egyutt szidjuk a kormányt. Mìg megtanulom a nyelvi finomságokat maradok, utána öltönyös munkát vállalok, ez a caterer munkakör nem a szìvem csücske.
A vicc az, hogy ezzel az alja melóval most úgy élhetünk, mint otthon, leszámítva a családot és barátokat. És már azon vagyunk, hogy ettől csak jobb legyen.
Na, legközelebb képeket is próbálok feltenni: voltunk a természettudományi múzeumban is, ha nem említettem volna.

Prelude - avagy a blogindító

Mivel sokan kérték, hogy küldjünk levelet, meg írjuk meg apró részletekig, hogy mi történik velünk az elkövetkezendő pár hétben?/hónapban?, ezért inkább egy közös, nyílt elektronikus levélfolyam, - régi latinos kiejtése: blog - elindítását tűztem ki célul. Íme.

Az első blogot innen indítom, HQ1

 A dokkolás megkezdéséig még hármat kell aludni, mint karácsonyig. Addig búcsúbulik, és családlátogatások vannak beiktatva, némi ügyintézéssel egybekötve, kissé időhátrányosan. Mindenkinek innen köszönjük a rengeteg törődést és szeretetet, igyekszünk rászolgálni.




Néhány infó egymás után: 

• A blognak azért ez a címe, mert ez jutott eszembe és nem volt foglalt, és nincs benne ékezet. 
• Zsu is fog blogolni szerintem. 
• Előre láthatólag regisztrációhoz fogok kötni jósokmindent. 
• Sógoréktól kaptunk fényképezőt, úgyhogy lesznek a blogban képek is, pl Ákos kutyája, a kép vágatlanul, a kutya nyírva: 

 Aztán Tövi barátom ajánlotta, hogy kivisz minket a reptérre. 7-kor reptér, 7.30 cca. check-in, 10.00-kor ha minden igaz már a levegőben, helyi idő szerint 12.00-kor pedig Lutonban leszünk, ahol autóval várnak.
13.00-ra elfoglaljuk a szállásunk, melyet csak 1 éjszakára veszünk igénybe. 

Ez a hotel: http://www.londonsheltonhotel.co.uk/

Aznap még venni akarok egy sportcipőt, enni egy fish-and-chipset, 10Ł-ért kaparós sorsjegyet venni. És ha minden igaz az eső is eláll.

Ezek 1 Ł-s olimpiai sorsjegyek, 3 egyformát kell ennél is találni

 


A sorsjegyek eredményétől függően folytatódik majd a blog is :-)